"ÉN IS A TELEKIBE JÁRTAM...."

3. RÉSZ

DR. VÁRADI JÁNOS

Nagyon hízelgő és jóleső érzés eleget tenni ennek a felkérésnek, még saját magamnak sem foglaltam össze korábban a pályafutásom.  Itt az ideje, hát rajta, elkezdem :)

 A nevem: Váradi János, az életem első 14 évében Füzesabonyban szívtam magamba a tapasztalatokat a nagyvilágról.  A Teleki Blanka iskola családjába tartoztam 1981-89 között. Az olvasást és írást Németh Margó tanító nénitől tanultam meg a ”tornyos” iskola padjaiban. A „nagy” iskolában  a felső tagozatban Tajta József mutatott példát. Gyermekkoromban érdekelt a matematika és a reál tantárgyak. A szívem csücske a kémia lett Csanálosiné tanárnővel - talán ez alapozta meg a későbbi pályaválasztásom és életem.

A középiskolai tanulmányaimat ez egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végeztem, ebben a generációban még kötelező volt az orosztanulás.  A középiskolás osztályfőnököm Flaskay Miklós, aki matematika szakos volt.  Az igazi reál gondolkodást a középiskola erősítette. A kémiai tanulmányiverseny-eredményeim és az orosz középfokú nyelvvizsgám zöld jelzést mutatott az egyetemre. 

 A Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészettudományi Kara volt az álmom. Az egyetemen tovább mélyítettem az analitikai tudásom. Az egyetemet „Summa cum laude” eredménnyel fejeztem be. A diplomámmal megilletetett a „gyógyszerészettudomány doktora” cím. Innentől: Dr. Váradi Jánosnak hívnak, de sok minden nem változott meg. Tovább lehetett volna maradnom a felsőoktatásban, de a fránya anyagiak elcsábítottak a gyógyszeriparba dolgozni.

 Egy amerikai multinacionális gyógyszergyárnál voltam középvezető  8 évet, de az élet olyan, hogy hullámzik a piac, és néha több, néha kevesebb céges képviselő elég a sikerhez.  A general manager egy holland úriember volt, így mellette meg kellett tanulnom angolul társalogni. Az ilyen céges élet egy fiatal, független embernek megfelelő, de rá kell jönni, hogy az élet többről szól, mint a pénz!

30 évesen elkezdtem „valódi” fehérköpenyes gyógyszerészként dolgozni - Mezőkövesden. Közben megszületett a fiam, Sámuel. Sajnos, a financiális akadályok rákényszerítettek, hogy újra váltsak, és így kerültem Norvégiába gyógyszerészként, lassan 6 éve. 3 hónap intenzív nyelvtanulás után kezdtem a világ legészakiabb városában - Hammerfesten. (10 hónap tél, ebből 3 hónap teljes sötétség, de cserébe nyáron állandóan a horizont felett van a Nap.)  Körülbelül két év alatt lehet egy elfogadható szinten beszélni egy idegen nyelvet, de dialektusa mindig lesz az embernek. A fiam, aki 1-2 évesen kezdett norvégul tanulni, abszolválta a nyelvet akcentus nélkül.

     Most ott tartunk, hogy egy norvég kisvárosban sikerült saját gyógyszertárat nyitom, és a saját életem irányítom. A közeljövőben nyitjuk a következő üzletünket.

    Egy fontos dolog kimaradt! Én materialista életfelfogású voltam az egyetem alatt. 27 évesen olvastam el a Szentírást és már tudom, hogy minket Jézus Krisztus teremtett a Földre és váltott meg!

Van egy fontos üzenetem minden kisiskolásnak, aki most a Teleki padjaiban ül:

„Jó helyen vagytok Füzesabonyban. Kitartónak kell lenni, nem ismerni kényelmet és lehetetlent. Gondolkodni kell megtanulni- és érteni, mi miért történik/ fog történni. Ha nagy a baj akkor a Szűzanyához kell fohászkodni, és hálát adni Istennek, hogy valami újat kapunk! ”

                                                                                                        Dr. Váradi János