A Magyar
Népmese Napja alkalmából különleges közös játékra hívtuk iskolánk valamennyi
osztályát. Egy mesét kezdtünk el, amelynek folytatását mindig egy újabb osztály
írta tovább. Így született meg az iskola közös meséje, amelyben a gyerekek fantáziája,
humorérzéke és kreativitása találkozott. Egy-egy ötlet, szereplő, fordulat vagy
humoros részlet tovább vitte a történetet, így a végére egy olyan mese
született, amelyben valóban ott van az egész iskola.
A
folyosón közben életre keltek a mesefigurák is: hercegnők, tündérek, királyok,
varázslók és más mesehősök várták a gyerekeket. A közös mese olvasása és építése
igazi élménnyé vált, amelyben a kisebbek és nagyobbak egyaránt aktív részesei
lehettek a történetnek.
Mert a
mesét olvasni jó, de együtt megalkotni még jobb!
Miklósvári
Magdolna
Egyszer
csak egy különös ajtó jelent meg az iskola folyosóján... Az ajtó
aranyszínű volt, és egy apró kulcs lógott rajta. A gyerekek kíváncsian közelebb
mentek, amikor egyszer csak az ajtó magától kinyílt. Ott állt igazgató néni
kezében egy varázspálcával, és azt mondta, hogy teljesíti minden osztály egy-egy
kívánságát. A 2. a osztály azt kívánta, hogy táltosok hátán repülhessenek el
Csokivárosba. A városban csokiállatok és csokiunikornisok voltak, és a
csokiboszorkány mindenkit jó gyerekké varázsolt. Ezután tűzijátékot rendeztek
Csokiország közepén. Csokiország határát hatalmas vattacukor- és nyalókafák
vették körül. A 3.a osztály jól belakmározott az édességből, aztán lefeküdtek a
réten, és felettük gumicukormadarak repkedtek, belőlük egy szivárvány
kerekedett. Mikor felébredtek, a szivárványon csúszdáztak, és tündérkertbe
értek a csúszda végén. Az 1.a osztályosok egy háromfejű sárkány hátán repültek
el a kacsalábon forgó palotába. Az ajtót egy gyönyörű tündér nyitotta ki, aki
mellett egy egyfejű kis sárkány futkározott, Lili volt a neve. Találkoztak egy
farkassal is, akitől nagyon megijedtek ekkor Piroskához menekültek. Ő befogadta
őket, és együtt elindultak, majd rátaláltak Mesevárosra. Ott egyszer csak
meseszereplők lettek: Hamupipőke, a hét törpe. Utánuk ment a farkas, az egyik
házat lerombolta, egy embert pedig a szolgájává tett. Kiderült, hogy a farkas
egy elvarázsolt királyfi volt, aki csak segítséget akart kérni. A gyerekek
keresték, hogy ki átkozta el. A 4.b osztály az erdő közepén, egy erdei,
elhagyott várban megtalálta a boszorkányt. A vár mellett egy óriási
labirintusban találták magukat, ahol meg kellett fogni egy tündért, aki a
labirintus közepén volt. Nagyon nehezen tudtak tájékozódni, ezért segítségre
volt szükségük. Amíg nem figyeltek, egy gyerek megérintett egy fénylő virágot,
és a levegőbe emelkedett. Az óriások világába került, onnan ledobott egy
létrát, amin a többiek is felmászhattak. Itt egy térképet találtak, ami egy
újabb ajtóhoz vezette őket. Az ajtó mögött a 6.a osztály volt, akik azon
veszekedtek, hogy kié legyen a csodasüti. A nagy veszekedés közben észre sem
vették, hogy ellopta egy nyuszi és elosztotta társai között, akik emberekké
változtak. A nagy veszekedésnek vége szakadt, amikor észrevették, hogy csak a
morzsák maradtak ott. Megérkezett a 6.b osztály, akik megkeresték a titkos
hozzávalókat és megsütötték a süteményt. Bájitalt készítettek gonosz gombákból
és sárkánypikkelyekből, majd elvitték a nyusziemberekhez, akik visszaváltoztak.
A nyulak hálából megmutatták nekik az utat, ami visszavezet az iskolába.
Elindultak, de útjukat egy hatalmas fekete macska állta el, aki azt mondta:
teljesíti 3 kívánságukat, ha úgy osztják el a süteményt, hogy mindenki egyenlő
részt kap belőle. Kiszámolták és a macska teljesítette az ígéretét. Majd
találkoztak egy pásztorral, akitől útbaigazítást kértek. Ő adott nekik egy térképet,
de figyelmeztette őket: nem biztos, hogy jó lesz. A gyerekek mégis elfogadták,
a térkép pedig a varázslóhoz vezette őket, akitől segítséget kértek, hogy
visszajuthassanak. Azt mondta, hogy cserébe jól kell viselkedni, és jó jegyeket
kell szerezni. Visszakerültek az iskolába, de sötét volt, ezért azt hitték,
rossz helyen vannak, de igazgató néni újra megjelent a varázspálcájával,
hirtelen világosság támadt a teremben és a gyerekek fejében is. Ez lett a világ
legjobb és legboldogabb iskolája, a gyerekek tízóraira csodaszendvicseket és
csodasütit ettek. A nyolcadikosok is boldogan éltek, míg el nem ballagtak. Itt a vége, fuss el véle!
