„Maradnék, de érzem, hogy mennem kell, mert vár
valahol egy másik út.
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már nem
köt ide, csak a múlt.
De a képen ott leszel mindig, ahogyan régen.
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.”
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése