SZÁNKÓZÁS A DOMBOLDALON 

    Év elején elterveztük, hogy szánkózni megyünk télen az osztállyal, amikor lesz jó hó.

    Megterveztük az útvonalat, jó melegen felöltöztünk, pakoltunk be meleg teát és szendvicseket. 
    6-7 kocsi állt az úton, s libasorban egymást követve elindultunk Eger felé.

-         Megérkeztünk! – kiáltotta Kati néni, és elindultunk a parkoló felé.

Messziről kisebbnek tűnt a domb, de amikor már a tetejére értünk, sokkal nagyobb, félelmetesebb volt. Először nagyon féltem lecsúszni és hagytam, hogy a többiek menjenek. De egyszer erőt vettem magamon és lecsúsztam. Sikítva száguldottam lefelé. Aztán újra, meg újra. Szánkóval lecsúszni buli volt, de a felfelé menetelés egészen más tészta volt. Nyögve mentünk felfelé. Volt, hogy valaki már négykézláb, mert nem bírta. A végére nagyon elfáradtunk. Hiába is színlelte valaki, hogy nem, mindenki nagyon elfáradt. Odavonszoltuk magunkat a kocsikhoz és elindultunk haza.

Szerintem mindenki jól érezte magát, nekem ez volt a legjobb hétvégém.

                                                                Poczok Melinda 4.a osztály 
  Galéria >>