MADARAK, FÁK NAPJA 2020
"1902.
május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban
hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus
szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját. Apponyi Albert
vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a
népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak
és azok védelmének jelentőségét megismertesse."
Neumann-ház
– Irodalmi Szerkesztőség
Juhász Gyula: Azt álmodtam...
Azt
álmodtam, hogy mind kihalt a földről
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
És gondtalanul járt a szende őz,
A gólyák télre ismét útra keltek
És százszor szebben múlt a csendes ősz.
A börtönök küszöbét dudva verte,
Kivirágzottak az utcakövek,
Illat tömjéne szállt áldón az estbe
S örökre elhervadt a gyűlölet.
1. és 3.osztály, Dormándi telephely
2. és 4. osztály, Dormándi telephely
1.a osztály munkája
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
És gondtalanul járt a szende őz,
A gólyák télre ismét útra keltek
És százszor szebben múlt a csendes ősz.
A börtönök küszöbét dudva verte,
Kivirágzottak az utcakövek,
Illat tömjéne szállt áldón az estbe
S örökre elhervadt a gyűlölet.
1. és 3.osztály, Dormándi telephely
2. és 4. osztály, Dormándi telephely
1.a osztály munkája
Petőfi Sándor: Ti akácfák e kertben...
Ti
ákácfák e kertben,
Ti szépemlékü fák,
Amelyeken szivemnek
Oly drága minden ág.
Ti szépemlékü fák,
Amelyeken szivemnek
Oly drága minden ág.
Kedves
fák, üdvezelve
És áldva legyetek.
Áldom még azt is, aki
Titeket ültetett.
És áldva legyetek.
Áldom még azt is, aki
Titeket ültetett.
Harmatnak
s napsugárnak
Áldása rajtatok,
Vidám dalosmadártól
Reszkessen ágatok.
Áldása rajtatok,
Vidám dalosmadártól
Reszkessen ágatok.
Örök
tavasz lakozzék
Zöld fürteiteken,
Hogy éltetek, miként az
Enyém, oly szép legyen.
Zöld fürteiteken,
Hogy éltetek, miként az
Enyém, oly szép legyen.
2.b osztály munkája
Johann
Wolfgang Goethe: Májusi dal
A nagy természet
Miként ragyog.
A nap mi fényt vet!
Mily illatok!
Föld, ág rakodtan
Szines virággal,
Minden bokorban
Ezer madárdal.
Ezer kiáltás
Visszhangra vár:
"Ó, föld, ó áldás,
Ó, napsugár!"
A nagy természet
Miként ragyog.
A nap mi fényt vet!
Mily illatok!
Föld, ág rakodtan
Szines virággal,
Minden bokorban
Ezer madárdal.
Ezer kiáltás
Visszhangra vár:
"Ó, föld, ó áldás,
Ó, napsugár!"
4. a osztály munkája
5. a osztály munkája
Tóth
Árpád: A fa
Oh
nézd a furcsa ferde fát,
Mint
hajlik a patakon át,
Oh lehet-e,
hogy ne szeresd,
Hogy benne
társad ne keresd?
Már ága között
az arany napot
Nem tartja,
madara elhallgatott,
Virága nincs
már, sem gyümölcse,
Ő
mégis áll, az alkony bölcse,
Mint
a tünődő, ki ily estelen
A
végtelen titkába elmerűl
És
testtel is szelíden arra dűl,
Amerre
lelke vonja testtelen...
5.b osztály munkája
Reviczky Gyula: Az erdő
Szeretem fáid zizzenését,
Rejtelmes árnyvilágodat.
Ha elgyötört a gond, a kétség,
Hün őrizték meg titkomat.
Szivemnek rejtett gerjedését
Fünek-fának ki nem beszélték.
Erdő, te jó vagy s részvevő:
Rejtsd el, ki bús és szenvedő.
Rejtelmes árnyvilágodat.
Ha elgyötört a gond, a kétség,
Hün őrizték meg titkomat.
Szivemnek rejtett gerjedését
Fünek-fának ki nem beszélték.
Erdő, te jó vagy s részvevő:
Rejtsd el, ki bús és szenvedő.
Beh jó sötétzöld fáid árnya,
Ha izzó égről tűz a nap
Ha meg vagy sértve, megalázva:
Pihend ki erdőben magad.
Oh mert a harcz, a földi lárma
Elnémul e zengő magányba',
Ahonnan mit se lát szemed,
Csak szeliden kéklő eget.
Ha izzó égről tűz a nap
Ha meg vagy sértve, megalázva:
Pihend ki erdőben magad.
Oh mert a harcz, a földi lárma
Elnémul e zengő magányba',
Ahonnan mit se lát szemed,
Csak szeliden kéklő eget.
Szellőtül ringó kebeledre
Boruljon, ki magányt ohajt.
A fák pajzánul enyelegve
Gunyolnak itt minden sohajt.
Kinek nem jő meg itt a kedve -
Már élve holt, el van temetve,
Ki téged, erdő, nem szeret:
Még nem örült, nem szenvedett.
6.a osztály munkája
Boruljon, ki magányt ohajt.
A fák pajzánul enyelegve
Gunyolnak itt minden sohajt.
Kinek nem jő meg itt a kedve -
Már élve holt, el van temetve,
Ki téged, erdő, nem szeret:
Még nem örült, nem szenvedett.
6.a osztály munkája
6.b osztály munkája
Nagy Norina 6.b osztály
Nem
szeretem a kakukkmadarat,
mert folyton-folyvást egyet hajtogat:
kakukk, kakukk, kakukk.
mert folyton-folyvást egyet hajtogat:
kakukk, kakukk, kakukk.
Mintha az erdő egyesegyedül
az övé volna, szégyentelenül
fújja a magáét: kakukk, kakukk.
Túlkiabál minden más madarat,
csak harsogja a nyári ég alatt:
kakukk, kakukk, kakukk.
Ő mondja meg, hogy meddig élhetek,
kisajátít idegen fészkeket,
abba tojik a szemtelen kakukk.
Hallgat az erdő, bölcsen bólogat:
szeretni kell mindenegy madarat,
akkor is, ha kakukk.
Hatalmas az ég, végtelen a nyár,
s ideje a kakukknak is lejár,
elnémul, bereked.
És újra hallod majd a cinegék,
pintyek, rigók kedves kis énekét
s a locska verebet.
az övé volna, szégyentelenül
fújja a magáét: kakukk, kakukk.
Túlkiabál minden más madarat,
csak harsogja a nyári ég alatt:
kakukk, kakukk, kakukk.
Ő mondja meg, hogy meddig élhetek,
kisajátít idegen fészkeket,
abba tojik a szemtelen kakukk.
Hallgat az erdő, bölcsen bólogat:
szeretni kell mindenegy madarat,
akkor is, ha kakukk.
Hatalmas az ég, végtelen a nyár,
s ideje a kakukknak is lejár,
elnémul, bereked.
És újra hallod majd a cinegék,
pintyek, rigók kedves kis énekét
s a locska verebet.
7. a osztály munkája
Petőfi Sándor: Erdőben
Sötétzöld sátoros
Erdőben járok.
Kevély tölgyfák alatt
Szerény virágok.
Erdőben járok.
Kevély tölgyfák alatt
Szerény virágok.
A fákon madarak,
Virágon méhek.
Ott fönn csattognak, itt
Lenn döngicsélnek.
Virágon méhek.
Ott fönn csattognak, itt
Lenn döngicsélnek.
Nem rengedez sem a
Virág sem a fa;
Hallgatják a zenét
Elandalodva.
Virág sem a fa;
Hallgatják a zenét
Elandalodva.
7.b osztály munkája
Kányádi Sándor: Rajz rigóval
Ákombákom
levelek a fákon.
Limb-lomb susogó,
alatta ül nagyapó.
Mellette élete párja,
néznek együtt föl a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.
levelek a fákon.
Limb-lomb susogó,
alatta ül nagyapó.
Mellette élete párja,
néznek együtt föl a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.
8.a osztály munkája
8.b osztály munkája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése