Bartókné
Tolnai Katalin
vagyok, több, mint 30 éve az iskola dolgozója. Bár sok-sok éve koptatom már az
„iskolapadot”, ennek ellenére úgy érzem, hogy megújuló lelkesedéssel tudom
várni leendő elsőseimet. Első osztályosokat tanítani mindig nagy kihívás és
óriási felelősség, hiszen a család ránk bízza gyermekét. A betűk és számok
világába úgy kell elkalauzolnunk a lurkókat, hogy közben szeressék amit
csinálunk, hogy kíváncsivá váljanak, s mindezt örömmel tegyék. Mindegyikük
más-más személyiség, különböző érettségi szinten. Gondoljunk csak egy virágos
kertre. Ott sem egyszerre nyílik minden virág. Van, amelyik az első napsugárra
teljes pompájában virít és van, amelyik csak ősz végére, de előbb vagy később
mindegyikben gyönyörködhetünk.
Hogy mire számíthat egy leendő elsős?
Sok-sok játékra, barangolásra a betűk
országába, megfejtjük a számok titkait, legyőzzük az ollótól való félelmünket.
Megbarátkozunk a ceruzákkal, radírral, ecsetekkel, festékkel. Birtokunkba
vesszük a hatalmas sportcsarnokot, kiénekeljük a magas c-t. Sakkozunk,
táncolunk, verselünk, versenyzünk.
Szeretem, ha az osztályom tanulói több
területen kipróbálják magukat. Minden törekvésüket támogatom, hiszen biztosan
tudom, hogy mindenki jó valamiben. A mi feladatunk, hogy minden gyerekben
felfedezzük az erősséget, hogy bátorítsuk, támogassuk.
Sok évi tanítás után iskolapadba ültem.
Éreztem, hogy szeretném megújítani a tudásomat, felfrissíteni az ismereteimet,
s mindezt ötvözni a tapasztalataimmal. Az egyetemi évek új lendületet adtak a
munkámnak. Az a fajta pedagógus vagyok, aki szereti kipróbálni az új dolgokat.
Ha hazamennek a gyerekek, s a szülők kérdésére csak annyit felelnek, hogy ma
csak játszottunk, akkor elégedettek lehetünk.
Végül szeretnék egy ajánlást adni a kedves
szülőknek ahhoz, hogy hogyan készülhetnek az iskolára.
Szeptemberben találkozunk. Mindenkit
szeretettel várok!
Üdvözlettel: Bartókné Tolnai Katalin
Kalcsó Krisztinának hívnak, de legtöbbször inkább a gyerekek
Kriszti nénije vagyok.
Fiatalos
lendülettel és lelkiismerettel várom szeptembertől leendő elsős osztályomat.
Tudom mennyire nehéz egy gyermek életében az óvoda és az iskola közötti
átmenet, de a megfelelő pedagógus segítségével nem tűnhet olyan félelmetesnek
az iskola sem.
Tanító néniként nagyon
közel áll a szívemhez az alsó tagozatos gyermekek világa. Könyv- és
irodalomszerető emberként pedig elképzelhetetlennek tartom az oktatást az
olvasás és a mesék megszerettetése nélkül. Éppen ezért minden lehetőséget meg
szeretnék ragadni arra, hogy az osztályomba járó gyermekek egy közös kalandként
tekintsenek az iskola első négy évére.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne
öljük ki az őszinte gyermeki kíváncsiságot tanulóinkból, hanem tápláljuk a
hosszú éveken át tartó lelkesedésüket. Szeressen meg a gyermek tanulni,
közösségben lenni és együttműködve varázslatos dolgokat létrehozni, hisz a
tanulás végigkíséri életünket. Az iskola a lehetőségek
kapuját tárja elénk, azonban nem mindegy, hogy ki fogja a kezünket, amikor
átsétálunk rajta.
Remélem, hogy az elsőseim olyan
szeretettel fognak majd iskolába járni, amilyen szeretettel én is várom Őket. Sok mozgásos, játékos feladat, élmények és türelem
a hozzávalói a boldog kisiskolásoknak.
Kötelességemnek érzem segíteni a gyermekeket abban, hogy felfedezzék
önmagukban a tehetséget, kihozzák magukból a maximumot. Szívügyem a játékos,
élményalapú tanítás, az olvasás megszerettetése. Az iskolai nevelés rendkívül
összetett számomra. A társakkal való együttműködést, a lelki- és testi
egészséget, és a készségfejlesztést is egyaránt fontosnak tartom. Minden hozzám
kerülő kisgyermek különleges és egyedi, mindenkiben lakozik valami
kibontakoztatásra váró képesség.
Ha a világot nem is tudom megváltani, de
az én kis világomat az osztálytermen belül igenis szeretném. Mind e mellett
nagyon fontos, hogy a szülőkkel jó viszonyt ápolva, közösen segítsük elő a
gyermekek iskola iránti szeretetét. Számomra fontos, hogy a gyerekek
második otthonként tekintsenek az iskolára, ezt pedig a tanító kötelessége
elősegíteni.
Óriási szeretettel várok mindenkit
szeptembertől!
Üdvözlettel: Kalcsó Krisztina
„Az álmok egy tanítóval kezdődnek, aki
hisz benned, aki noszogat, ösztökél és fölsegít a következő lépcsőfokra.”
(Rather)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése