Faludy György:
Kihallgatás
Egész
nap nyúzott. Hol bokámat rúgta
s
ordított, hol dühödten nógatott.
Vadul
gyűlöl. Pedig pontosan tudja,
hogy
ártatlan vagyok.
Gérecz Attila:
Karácsonyi ének a börtönben
Szürke
falakon túl, messze, gyertyák gyúlnak,
Ünnepi
harangok imára kondulnak.
Komor
szájunk szélén keserű vonások
– Hallod, Názáreti?
Súlyosak a láncok.
Lüktető
városok élete csendesül,
Millió
gyűlölet könnyekké szelidül.
Kiégett
szívünkön már nem csordul bánat.
– Hallod, Názáreti?
Megtörték a vágyak.
Nedves
zárkák alján összeroskadt árnyak.
Fásult,
néma vággyal szent csodára várnak.
Vasrácsokon
átal halvány fényre néznek.
– Hallod, Názáreti?
Peregnek az évek...
Túl
a szitok zaján felcsendül az ének.
Zúg,
dagad, hömpölyög, felujjong a lélek.
Megrendül
a börtön, recsegnek a zárak,
Rab
torkok harsogják szerte a világnak:
Dicsőség
Istennek, békesség a népnek
– Hallod, Názáreti? Hozzád száll az
ének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése