ÉLETPÁLYÁJA
Erdélyi
arisztokrata családban, Nagybánya közelében
született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig Brunszvik Karolina
(1782–1843), aki az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréznek a
testvére volt. Két ifjabb testvére volt: Emma (De Gerando August neje), aki
1809-ben és Miksa, aki 1813-ban született.
Fiatalon Münchenben és
Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot
tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt,
aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta
hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott
Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi
leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz)
és Leövey Klára (nevelőnő).
A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey
Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása
után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére
jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták és Pestre, az Újépületbe szállították. 1953-ban
a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben
hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott.
Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza;
Ausztriában, majd Franciaországban élt, húgánál. Ekkor a menekültek ügyét
karolta fel. Párizsban érte a halál.
EMLÉKEZETE
Teleki Blanka -díj
2006. október 11-én a Párizsi Magyar
Intézet emléktáblát helyezett el Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori
lakhelyén, a Vaugirard utca 37. szám alatt álló párizsi épület homlokzatán.
A montparnasse-i temetőben nyugszik. 2008-ban
egy elképzelés szerint tervezték ugyan hamvai hazahozatalát és a martonvásári
Brunszvik-kriptában való újratemetését, de ez az elképzelés egyelőre még nem
realizálódott.
Az iskolai emlékműsort Bernáth Melinda tanárnő szerkesztette, szereplők a következő tanulók voltak:
Csepregi Orsolya, Bázin Bianka, Dobó Nikoletta, Kiss Renáta, Kovács Réka 6.a osztály
" Csak úgy remélünk biztosabb szebb jövőt,alapos jobbra fordulást
egész állapotunkban, ha elég erőnk és következetességünk
lesz gyökerén kezdeni a reformot,azaz: ha családi életünkbe
öntünk összhangot nőink nevelésének nemzeti iránya által"
( Teleki Blanka: Szózat 1800-as évek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése