A diákok foglalkoztatásának adózási szabályai
1. Milyen feltételeknek kell megfelelni
ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
Fő
szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16.
életévét betöltötte.[1]
Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét
betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali
rendszerű képzésben (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja
tanulmányait. Amennyiben a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes
képviselője hozzájárulásával dolgozhat. Gyámhatósági engedéllyel a törvényben
meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységre a 16.
életévét be nem töltött diák is alkalmazható.
2. A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami
teendő a NAV-nál?
A
munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító
jellel. Az adóazonosító jel és az adókártya igényléséhez a 16T34-es
nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni a NAV-hoz[2].
A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV
honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt.
Az igénylés ingyenes.
3. Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A
tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
·
munkaviszonyban;
·
munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
·
egyszerűsített
foglalkoztatás keretében,
·
háztartási
alkalmazottként (pl. bébiszitter).
Kizárólag
a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezet
tagjaként nappali rendszerben tanuló diák, hallgató munkavégzése.
4. Iskolaszövetkezet
tagjaként végzett munka
A tanulók,
hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Ebben
az esetben járulékfizetési kötelezettség nincs.
Ugyanakkor
az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó
jövedelemnek minősül, amely után a
tanulónak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adót az
iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A
diáknak pedig az így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie ’53-as
személyijövedelemadó-bevallásában, amit a következő év május 20. napjáig kell
benyújtania a NAV-hoz.
5. Ha a tanulót munkaviszonyban
foglalkoztatják, milyen adó-, illetve járulékkötelezettségek terhelik?
A
foglalkoztatás másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló
munkaszerződés alapján munkaviszonyban végez munkát. Adózási
szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy
bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A munkáltató
az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi
jövedelemadó előlegét. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15
százalék. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5
százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10
százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ahogy az adóelőleget, a járulékokat is a
munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből és gondosodik annak befizetésről,
bevallásáról is.
6.
Ha
a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor
mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál
ismertetettektől?
Idetartozik,
ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján
kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Megbízás esetén lehetőség van
költségelszámolásra, ezért vagy a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem, vagy a
bevétellel szemben tételesen számolható el költség a jövedelem kiszámítása
során. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék. Ebben a jogviszonyban a diákok
nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá
válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása
elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30
százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a
minimálbér összege 111 000 forint, melynek 30 százaléka 33 300 forint.
Ha a
biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű
nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot
fizet[3].
A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak
bevallásról és befizetéséről. A foglalkoztató a tanuló számára a levont
járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban
az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott
diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér
összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen
esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.
A tanulónak
mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről
személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-áig.
7.
Egyszerűsített
foglalkoztatás
A
diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatható.
Egyszerűsített
módon létesíthető munkaviszony:
-
mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
-
alkalmi munkára.
Alkalmi
munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a)
összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy
naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy
naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,
határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással
kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti. Az
egyszerűsített foglalkoztatás bére munkaviszonyból származó bérjövedelemnek
minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó
jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az
’53-as személyijövedelemadó-bevallását, ha bevétele több a munkanapok száma és a
minimálbér vagy garantált bérminimum napi összegének szorzatánál (e szorzat a
továbbiakban: mentesített keretösszeg). A mentesített keretösszeget meghaladó
részt kell a bevallásban szerepeltetni. A filmipari statisztaként végzett alkalmi
munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell
jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.
8. A
kifizetések igazolása
A
munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett
összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Minderről
adóévi összesített igazolást is kell kapnia a diáknak az adóévet követő év
január 31-éig.
9. Háztartási
munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)
A tanulók a szünet ideje
alatt gyakran vállalnak például korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a
tevékenységek háztartási munkának minősülnek, ha kizárólag a „megbízó” személy
és háztartásában vele élő személyek,
továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítják.
Háztartási munkának számít a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, az otthoni gondozás és
ápolás, a házvezetés és a kertgondozás is. A diák ebben az esetben nem lesz biztosított,
jövedelme után nem kell adót és járulékot fizetnie. Viszont a bejelentés és a
regisztrációs díj a „megbízó” munkáltató dolga. Ha a háztartási alkalmazottként
foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett
munkabérről igazolást adni, amivel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan
származik a keresete.
További információk
A diákok foglalkoztatásának
alapvető adózási szabályairól részletesebb tudnivalók a NAV honlapján
találhatók a 72. számú információs füzetben.
Ügyfélkapu: interneten
intézhető
adóügyek
Az Ügyfélkapu[4] olyan
belépési pont, amelyen keresztül mindenki biztonságosan léphet kapcsolatba a
közigazgatási szervekkel és közintézményekkel, így a NAV-val is. Használatához nem kell más, mint egy számítógép
internet-kapcsolattal és Ügyfélkapu-regisztráció. A regisztráció többek között
a NAV ügyfélszolgálatain percek alatt intézhető. A személyes ügyfélkapu a
személyijövedelemadó-bevallás elektronikus benyújtását is lehetővé teszi.
2017-től a NAV által készített bevallások tervezete is az adózók ügyfélkapus
tárhelyére érkezik.
Budapest, 2016.
június 8.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
