Élménnyel, felfedezéssel és közös sikerekkel zárult a Telekis STEAM DAY, amely egyben az NTP Tehetségközelben pályázat „Detektívkofferrel a természetben” záró foglalkozása is volt egyben. A program során diákjaink nemcsak aktív résztvevői, hanem bemutatói, segítői is voltak a tudományos élményeknek: saját kísérleteikkel bizonyították kreativitásukat, kíváncsiságukat és egész éves kitartó munkájuk eredményét
A rendezvény meghívott vendégelőadója
Dr. Murányi Zoltán , az EKKE kémia tanszék professzora volt. Interaktív
előadása, látványos kémiai és fizikai kísérletei tették még izgalmasabbá,
érdekesebbé ezt a napot. A tanulók testközelből tapasztalhatták meg, hogy a
tudomány egyszerre gondolkodtató, kreatív és szórakoztató A jó hangulatú,
élményszerű foglalkozás ismét megmutatta: a tehetséggondozás igazi ereje az
együtt gondolkodásban, a kísérletezés örömében és a közösen átélt sikerekben
rejlik. Bebizonyosodott, hogy a tudomány bizony lehet hangos, színes, habos,
„büdös”, fényes és néha ragacsos, de mindenekelőtt nagyon szórakoztató.
A záró alkalmon sor került a díjak és
elismerések átadására is, megköszönve a diákok egész éves lelkes munkáját és
kiemelkedő teljesítményét.
A rendezvény végén megnyitottuk a
zárókiállítást is, mely a projektben résztvevő gyerekek munkáiból adott egy
összefoglalót. Ezeken az alkotásokon életre keltek a kis művészek gondolatai a
természetről, fizikai és kémiai kísérleteken átélt élményeiről. Voltak akik
ecsettel, grafittal, agyaggal vagy más alkotótechnikával formálták
kézzelfoghatóvá ugyanazokat a gondolatokat. S talán épp ez volt a projekt
legnagyobb üzenete, ugyanarra a világre néztünk, mégis mindenki a saját
szemével fedezte fel a szépségét.
Köszönet illeti a gyerekeket, akik
bátran mertek kérdezni, hibázni, újrakezdeni és alkotni.
Köszönet illeti a szülőket, akik
támogatták őket ezen az úton, és mindazokat, akik hittek abban, hogy a tehetség
akkor bontakozik ki igazán, ha teret kap a kíváncsiság és a kreativitás
Koffernyi
álmok
Volt egy
koffer, régi, kopott,
mégis száz titkot hordozott.
Nem pénz lapult a mélyiben,
hanem csodák a képzeletben.
Harminc
gyermek nyitotta ki bátran,
csillogó szemmel, nagy kíváncsian.
Kérdést vittek minden útra,
választ kerestek újra s újra.
Volt, ki
lombik fölé hajolt csendben,
figyelte a színeket figyelmesen.
Volt, ki ecsettel álmot festett,
és egy apró csodát megteremtett.
Kis tudós
lett egyikükből,
kis művész a másikukból,
de szívük mélyén ott élt szépen
ugyanaz a vágy: a felfedezésben.
E különös
út ajándék volt,
egy nyitott kapu, egy hívó szó.
Lehetőség, hogy kéz a kézben
álmokat váltsanak valóságra szépen.
A
támogatás nemcsak eszközt adott,
hanem bizalmat és holnapot.
Megmutatta: a kíváncsi gyermeklélek
a legkisebb szikrából is csodát éltet.
Ma a
képek csendben mesélnek,
a kísérletek életre kelnek.
Minden alkotás, minden mosoly
egy-egy közös emlék valahol.
Talán
egyszer majd évekkel később
egy labor csendjében vagy egy műterem mélyén,
felidéződik ez a közös utazás,
és újra megszólal a kíváncsiság.
Mert aki
kérdez, messzire lát,
aki alkot, nyomot hagy a világon át.
S egy régi koffer emléke talán
mindig hazavezeti a szívet – a csodák útján.
Kívánjuk, hogy ez a rendezvény a professzor és a
gyerekek által végzett kísérletek, a kiállítás mindenkit emlékeztessen arra: a
világ tele van csodákkal – csak nyitott szemmel kell járnunk, és néha elég
egyetlen koffernyi kíváncsiság ahhoz, hogy valódi felfedezővé váljunk.
Ági néni és Judit néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése