"ÉN IS A TELEKIBE JÁRTAM"

18. RÉSZ

CSEPREGINÉ NÉMETH DIÁNA

Óvodásként nagy izgalommal vártam mindig az unokatestvérem, hogy egy kicsit én is felvehessem azt a híres iskolatáskát, lapozgathassam a tankönyveket. Majd eljött az én időm is, s beléptem a Teleki Blanka Általános Iskola falai közé. Elsősként, a tanév elején igen nagynak tűnt az épület, a sok felsős pedig ijesztőnek. Azonban az idő múlásával, lassacskán minden helyre állt. Éreztem, hogy jó helyen járok.

Azt hiszem, már 3. osztályban eldöntöttem, hogy felnőttként gyerekek között kell töltenem a mindennapjaim. Ebben még jobban megerősített akkori osztályfőnököm ( Bocsiné Bálint Ágnes) személyisége, kedvessége, a hozzánk fűződő viszonya. Ő, egy igazi példa, megerősítés volt számomra, hogy a pedagógia útjára lépjek.
Az iskola sok rendezvényt biztosított már akkor is számunkra, mint a Botond nap, Gyermek nap, kirándulások, mikulás délutánok, és még sorolhatnám, melyek mindig jó hangulatban teltek, emlékezetesek maradtak.
Hamarabb, mint gondoltam volna, ott álltam a mikrofon előtt, elbúcsúztam diáktársaimtól, tanáraimtól, az iskolától a 8. osztályosok nevében.
         Újabb lépcső következett. 2002 szeptemberében a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium padjában találtam magam(pont jutott hely), természetesen pedagógia szakosként. Az első nap még 48 volt az osztályunk létszáma. Az igazgatónő megnyugtatott minket, hogy nem maradunk sokáig ennyien, mert itt lépést kell tartani a követelményekkel, ami nem kis feladat. Nekem szerencsére sikerült, és a 4 év alatt életre szóló barátságokat kötöttem, viccesebbnél-viccesebb emlékekkel. Ma is mosolyogva emlékszem vissza arra, amikor az osztályfőnökünk, ki a magyar tanárunk is volt, a sok „ kicsi aranyos” irodalomdolgozatot írattatta velünk, mely „ Csak öt kérdés lesz! ( Plusz mindegyikhez négy alkérdés)” J

A sok –sok „kicsi aranyos” után , „  Merre tovább?”. Tanító vagy óvónő? Menjek az álmaim után, vagy hallgassak a tapasztaltabbakra, idősebbekre? Mentem, a saját fejem után, és az ELTE tanító szakán kötöttem ki, még néhány gimis osztálytársammal együtt. Füzesabony-Budapest, nem épp ugyanaz a két város, nehezen is szoktam meg, végül az ingázás mellett döntöttem. 4 év ingázás Füzesabony és Budapest között. Kibírtam, és ismét megtenném, hiszen egy jeles tanítói diplomával rendelkezem, mindemellett rengeteg hasznos ismerettel gazdagodtam. Ebben az életszakaszban is visszasodort a szél a Telekibe, mivel a 10 hetes tanítási gyakorlatom Bartókné Tolnai Katalin osztályában végeztem. Nagy öröm volt számomra ismét visszamenni az általános iskolába, találkozni azokkal a tanárokkal, tanítókkal, akik még engem is tanítottak, s most ismét, hiszen rengeteg jó tanáccsal, praktikával láttak el.

Tanító vagy óvónő, a kérdés megoldottnak látszott, vagy talán mégsem. Nem volt elég, hogy tanítói diplomával rendelkeztem, 2010-ben a Szent István Egyetem óvodapedagógusi szakára jelentkeztem, melyre sikeresen fel is vettek. Mindezt levelező tagozaton, mert akkor már dolgoztam a füzesabonyi Hétszínvirág Óvodában, majd pedig a Pöttömke óvodában, ahol jelenleg is dolgozom. Pontosabban csak fogok ismét, mert most az 1 éves kislányommal töltöm minden időmet, amit csak tudok.
A kérdés végül tényleg megválaszolódott, hiszen óvónői, és tanítói képesítést is szereztem( igaz tanítóként még nem nagyon volt alkalmam „ kipróbálni magam”, de bízom benne, hogy még erre is lesz lehetőségem).  Örömmel tölt el, hogy a mindennapjaim gyerekek közt tölthetem, eddigi ismereteiket bővíthetem, új élményekkel gazdagíthatom őket.

 S azt hiszem, annál több visszajelzés nem is kell, mint mikor meglátogatom őket, és mosolyogva, sikítozva szaladnak felém. J

Azt gondolom, hogy elmondhatom, leírhatom, hogy meg van mindenem, amiről gyerekként csak ábrándoztam. Van egy munkám, amit szeretek, épp ezért nem is munkának fogom fel, és egy boldog családom, akikkel szeretek együtt lenni, mókázni, kacagni.

"A gyermeknevelés kreatív vállalkozás. Inkább művészet, semmint tudomány." 

           /Bruno Bettelheim/

Csepreginé Németh Diána

Füzesabony, 2015.december 1.