A Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskoláért és Tanulóiért Közhasznú Alapítvány
Számlaszáma: 6190002613100007
Adószáma: 18583672-1–10
2014. február 10., hétfő
HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁBAN,
HETEDHÉT HATÁRON ÁT...
Az idén XVIII. alkalommal került megrendezésre a "Hétmérföldes csizmában, hetedhét határon át" című országos mesevetélkedő, melynek megyénkben a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház ad otthont évről évre.
Előzmények:
Az elmúlt hetekben a Teleki Blanka Általános Iskolában 2 iskolai forduló volt, 10 csapat versenyzett.
Az iskolai fordulókban legtöbb pontot szerző 5 csapat vehetett részt február 8-án, szombaton Egerben, a területi döntőn.
Iskolánkból a következő csapatok szerepeltek és jutottak tovább a március 8 - án megrendezésre kerülő megyei elődöntőbe :
4.a osztály Micimackó Hupikék törpikék csapata Czakóné Püspöki Ilona tanítónő vezetésével 4.b osztály Boszorkák csapata Farkas Judit tanítónő vezetésével 3.a osztály Mesekukacok csapata Gacsal Zsuzsanna tanítónő vezetésével A 4.a osztály Ördögök csapata 2 ponttal maradt le a továbbjutás lehetőségéről. Ők Emléklapot kaptak.
A területi versenyen szereplő 20 csapat közül 10 jutott tovább a március 8-án megrendezésre kerülő megyei elődöntőbe, ahol az egri iskolák csapataival mérhetik össze tudásukat.
A verseny során a mesék alapos ismeretét bizonyíthatják a gyerekek.
A "megtanulandó" mesék száma fordulónként 4 -gyel gyarapszik, így a 4. fordulóra már 16 történet ismerete szükséges.
GRATULÁLUNK A TOVÁBBJUTOTT CSAPATOKNAK ÉS AZ ŐKET FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSOKNAK! SOK SIKERT KÍVÁNUNK A TOVÁBBI VERSENYEKHEZ!
2014. február 6-i tornán a Teleki U-11-es csapata két győzelemmel és két döntetlennel zárt. A csapat legeredményesebb játékosa Oszlánczi Dominik lett.
GRATULÁLUNK!
Felkészítő tanár: Birincsik József
SIKER A
VARGA TAMÁS MATEMATIKA VERSENYEN
Bartók Blanka 8.b osztályos tanuló bejutott a megyei versenyre, melyet a Kemény Ferenc Általános Iskolában tartottak.
GRATULÁLUNK!
Felkészítő tanára : Kutasiné Karanyicz Katalin
ÚJABB SIKER A NEUMANNBAN!
Mező
Dénes 7.a osztályos tanuló , a Neumann János Gimnázium által hetedik évfolyamos
tanulóknak szervezett matematika versenyen
3.
helyezést ért el.
Felkészítő tanára: Kutasiné Karanyicz Katalin
GRATULÁLUNK
A SZÉP EREDMÉNYHEZ!
2014. február 5., szerda
Egy kis statisztika.... :)
Játékos Sportvetélkedő
Iskolánk csapata Bartókné Tolnai Katalin vezetésével a Megyei Játékos Sportvetélkedőn 4. helyezést ért el!
GRATULÁLUNK!
2014. február 4., kedd
SZÍNHÁZ
Petőfi Sándor János vitéz c elbeszélő költeményének
előadása a Nemzeti Színházban!
2014. március 09.vasárnap 15 órai kezdettel
Jegyárak: 2400-2100 Ft
Utazás autóbusszal.
Akit érdekel az előadás, jelezze Fejes Ildikó tanár
néninek vagy az osztályfőnökének 2014. február 14-ig. Hozzátartozók jelentkezését is várjuk!
SPORTHÍREK
Iskolánk labdarúgó lánycsapata
pénteken a Bozsik Intézményi Program keretein belül hármas tornán vett részt,
ahol egy döntetlennel és egy nagy arányú győzelemmel a besenyőtelki és a
Széchenyi Ált. Isk. csapatai előtt végzett. A lányok felavatták az új
szerelést, és ennek megfelelően lelkes, nagyszerű teljesítményt nyújtottak. A
felkészülést folytatjuk tovább, a tavaszi megyei és - reményeink szerint
- országos tornákra. GRATULÁLUNK! :)
Birincsik József
2014. február 3., hétfő
ELÉRTÜK A19.000.LÁTOGATÓT!
Azerbajdzsánból, Magyarországról,az Amerikai Egyesült Államokból,Ausztriából,Dél-Koreából, az Egyesült Királyságból, Finnországból,Franciaországból, Hollandiából,Japánból,Kanadából, Kínából,Indiából,Indonéziából, Lettországból, Líbiából, Litvániából, Malajziából,Németországból, Norvégiából,Olaszországból,az Oroszországi Föderációból ,Pakisztánból, Romániából, Spanyolországból,Svájcból,Svédországból,Szerbiából,Szlovákiából, Tajvanból, Ukrajnából, Venezuelából és Vietnámból!
KÖSZÖNJÜK! :)
Köszönjük az alapítványi támogatást!
Kérjük, hogy ebben az évben is támogassa Alapítványunkat adója
1 %-val !
Alapítványi beszámoló a
2013-as gazdasági évről
bevétel
kiadás
1%
103 993.-
báli bevétel
270 305.-
fénymásolóba
toner
10 000.-
nevezési
díjak
4 500.-
jutalomkönyvek
58 000.-
tábori
támogatás
200.000,-
233 400.-
spirálozó
gép
45 000.-
összesen
374 298.-
350 900.-
Az alapítvány rendelkező nyilatkozatát a szülői értekezleteken, illetve az iskola titkárságán lehet beszerezni.
Az iskolai ünnepi műsort összeállította és betanította Fejes Ildikó tanárnő
Szereplők: Bárdos Bálint, Kaló Alexandra, Kovács Antónia, Mlinkó Barbara, Nagy Dominik, Tasi Barbara, Tregova Anett (8.a osztályos tanulók)
KÖSZÖNJÜK!
Csak a vers születése után nyolcvan évvel merült fel először, hogy Kölcsey megzenésített költeménye Magyarország hivatalos nemzeti himnusza is lehetne. 1903-ban az Országgyűlésben egy ellenzéki képviselő sérelmezte, hogy az iskolai ünnepségeken a Gotterhalte-t éneklik, miközben az osztrák császári és nem magyar királyi himnusz. A vita nyomán Rátkay László képviselő törvényjavaslatot nyújtott be azegységes magyar nemzet himnuszáról. Széll Kálmán miniszterelnök azonban semmi kivetnivalót nem talált a Gotterhalte eléneklésében. Válaszát a kormánypártok elfogadták, így a Himnusz hivatalossá tétele lekerült a napirendről. Pár évvel később pedig egy másik nagy nevű politikus, Eötvös Károly fejtette ki, miért nem Erkel és Kölcsey művét kéne hivatalossá tenni: „Gyönge zene, zsoltáros jellegű, sehogy se lelkesítő s nem is magyar. (…) Bizony a magyar nemzet dicsőítő dalához ez a zene se nem méltó, se nem elégséges. (…) A költemény gyönyörű, Kölcseynek egyik legszebb, legsikerültebb alkotása. De én bizony nemzeti dicsőségünk dalának, ha tőlem függ, még se fogadtam volna el, tartalma miatt. (…) A nemzet dicső dalának, a nemzeti himnusznak, panaszból és siránkozásból állani nem szabad.”
A Himnusz népszerűsége azonban a politikusok támogatása nélkül is megállíthatatlanul terjedt. A világháború végén, 1918. október 23-án a debreceni egyetem felavatásakor Magyarországon utoljára csendült fel a Gotterhalte. Ezt követően már kizárólag Erkel művét játszották nemzeti himnuszként, – anélkül, hogy erről bármilyen jogszabály rendelkezett volna. 1923. június 10-én, alaposan elvétve a mű keletkezésének időpontját, országos ünnepséget rendeztek a Himnusz születésének századik évfordulója alkalmából. Ezen a rendezvényen Horthy Miklós már egyértelműen állami jelképként emlékezett meg a műről. Nagyjából innentől kezdve szokás kötelezően felállva hallgatni és énekelni a Himnuszt.
Ezekben az években változott meg végképp Erkel eredeti zenéje is. A trianoni béke árnyékában a művet lassabban, tragikusabban kezdték játszani, háttérbe szorítva a versben és az eredeti zeneműben is hangsúlyos szerepet kapó játékos, s így optimizmust sugalló verbunkos-ritmust. 1938-ban Dohnányi Ernő elkészítette a Himnusz új zenekari verzióját, amely szentesítette ezt az előadásmódot. Dohnányi a mű áhitatos imajellegét hangsúlyozta ki, és elhagyta az Erkelnél még szereplő harangzúgást is a zenei kíséretből.
Az első jogszabályi rendelkezés a Himnusszal kapcsolatban továbbra sem a hivatalossá tételre vonatkozott. Hóman Bálint kultuszminiszter 1939. június 2-án miniszteri rendeletet adott ki a Himnusz kötelező előadásmódjáról, mivel az „előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát”. A miniszter előírta, hogy a „Himnusz áhitat-keltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő”, így például sportrendezvényeken elvileg nem volt szabad játszani. A rendelet a zenekíséret előadásmódjának szabályozása mellett a Himnusz szövegét is átírta a könnyebb énekelhetőség érdekékben. Innentől kezdve a Kölcsey-féle eredeti „hozz rá víg esztendőt” helyett a „hozz reá víg esztendőt” szöveget kellett énekelni.
Ennél nagyobb politikusi beavatkozáson szerencsére a következő évtizedekben sem kellett átesnie a Himnusznak. Pedig kevésen múlott: 1945 után a szocialista blokk országainak többségében szovjet-típusúra kellett cserélni a korábbi nemzeti himnuszokat. Magyarországon is volt ilyen törekvés. Révai József kulturális miniszter – elismerésre méltó ízléssel – Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát akarta megbízni egy optimistább, és Isten nevét nem tartalmazó nemzeti induló megírásával. A költő és a zeneszerző le is ültek egymással, hogy szót váltsanak a feladatról. Mindketten egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad lecserélni, és sikerült is a kommunista vezetést eltántorítaniuk a tervtől. Ezekben az években – biztos, ami biztos – többnyire szöveg nélkül játszották a zenét. Nem véletlen, hogy 1956-ban a Himnusz éneklése a tömeggyűlések és rádióműsorok elengedhetetlen kelléke lett. A kádári adminisztráció sem akart ezen változtatni, a Himnuszt minden ünnepségen szöveggel együtt adták elő, bár legtöbbször az utolsó taktust követően azonnal felhangzott a szovjet himnusz is.
1981-ben a Hazafias Népfront kongresszusán Szokolay Sándor zeneszerző kezdeményezte a Himnusz hanglemezen való kiadását és széles körű terjesztését. „Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?” – kérdezte. „Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.” A következő évben ki is adták a Himnusz és a Szózat több feldolgozását tartalmazó lemezt, amely több százezer példányban kelt el. Ekkor merült fel először, hogy az eredeti Erkel-féle Esz-dúr hangszerelés tömeges énekléshez túl magas. Elkészült a mű mélyebbre transzponált, B-dúr verziója is, amely mindenki számára könnyebben énekelhető. Ez a változat azonban nem vált általánossá, továbbra is a Dohnányi-féle átiratot játszották mindenütt. A Himnusz a rendszerváltás hajnalán, 1989. október 23-án került újra a politikai döntéshozók elé. A XXXI. tv 36. §-a kimondta: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Egy ugyancsak ekkor született kormányhatározat alapján a Himnusz szövegének születésnapja a Magyar Kultúra Napja is egyben.
A Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című vers így végül 166 évvel azután vált hivatalosan is nemzeti himnuszunkká, hogy Kölcsey Ferenc papírra vetette. Valóban kivételes mű: nem királyok vagy államfők megrendelésére készült, hanem több mint másfél évszázad – véletlenekkel és tévedésekkel tarkított – szerves fejlődése tette azzá, ami.
Ezúttal 6. osztályos tanulóink arattak sikert a Neumann János Gimnáziumban, mivel az iskola által szervezett német nyelvi versenyen 1., 3., és 4. helyezést értek el!
GRATULÁLUNK Orsós Odettnek 1.helyezett
Atkári Balázsnak 3.helyezett
Vig Tamás 4. helyezett
és felkészítő tanáruknak BOZSIKNÉ BARTA MÁRIA tanárnőnek!
TOVÁBBI SZÉP SIKEREKET KÍVÁNUNK!
2013. december 20., péntek
VERSENYEREDMÉNYEK A NEUMANNBÓL
Most kaptuk a friss híreket, miszerint Bartók Blanka a Neumann János Gimnázium által 8. osztályosoknak szervezett, 4 megyére kiterjedő Informatika (alkalmazás) versenyen 4., Kovács Beáta 7. helyezést ért el.
Bartók Blanka német nyelvből is indult a versenyen, ahol 5. helyezést ért el.
Mivel mindketten bekerültek a legjobb 10 közé, sőt még ennél is előkelőbb helyen végeztek, ők, ha emellett az iskola mellett döntenek, akkor automatikusan felvételt nyertek.
GRATULÁLUNK DIÁKJAINKNAK, SZÜLEIKNEK ÉS PEDAGÓGUSAIKNAK, BOZSIKNÉ BARTA MÁRIA ÉS KISS ANDREA TANÁRNŐKNEK!
A képeket köszönjük Bartókné Mező Beának!
GÁRDONYI VERSENY A GÁRDONYIBAN
2013-ban Egerben minden esemény Gárdonyihoz kapcsolódott, az író születésének 150. évfordulója alkalmából. A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium szépkiejtési versenyt hirdetett az általános iskolák évfolyamai számára. A versenyt október 17-én rendezték. Iskolánkat Bárdos Bálint, Kovács Antónia 8.a, Lóczi Boglárka 6. b, Csepregi Orsolya 7.a,osztályosok képviselték. Előzetes feladatként Gárdonyi novellákkal készültek tanulóink. Bárdos Bálint a 8. osztályosok közül a 3. helyezést szerezte meg.
Az idén XVIII. alkalommal került megrendezésre a "Hétmérföldes csizmában, hetedhét határon át" című országos mesevetélkedő, melynek megyénkben a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház ad otthont évről évre. .jpg)
.jpg)
