A Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskoláért és Tanulóiért Közhasznú Alapítvány

Számlaszáma: 6190002613100007

Adószáma: 18583672-1–10

2024. június 5., szerda

Erdélyben jártam - Határtalanul 2024

Hétfő reggel hat órakor indultunk el az erdélyi kirándulásra, amit már nagyon vártam.

Első állomásunk, amit meglátogattunk, Nagyvárad volt. Ott megnéztük a Püspöki Székesegyházat, ami Erdély legnagyobb barokk stílusú római katolikus temploma. A Püspöki Palotában is voltunk, ahol egy kiállításon láttuk Szent László király kürtjét, és nagyon érdekesnek találtam a sok régi pénzérmét. Végig jártuk a Kanonok-sort, és Nagyvárad főterén sétálgattunk.                                                            

Miután elindultunk, hogy elfoglaljuk a szállást, útközben egy dugóba keveredtünk, mert egy kamion a szalagkorlátnak hajtott és kigyulladt. Két tűzoltóautó is oltotta a tüzet. A szálláson megvacsoráztunk, és pihenni mentünk, mert eléggé elfáradtunk a hosszú út után.

A második nap is korán keltem, mert futni mentem Attila bácsival, Bercivel, Ricsivel és Levivel. 4 km-t futottunk le. Reggeli után útnak indultunk. Délelőtt a Mézgedi-cseppkőbarlangban és Magyarremetén egy Árpád-kori templomban voltunk, délután pedig a Pádis-fennsíkon.

A Mézgedi-cseppkőbarlang bejáratához egy fahídon és lépcsőkön keresztül lehetett eljutni. A barlangnak 3 emelete van. Egyik termében egy kihalt barlangi medve csontváza is látható volt. Sokféle alakú cseppkövet láttunk, például torony, függöny alakú. A Pádis-fennsíkon nagyon szép volt a táj, vízeséseket, hatalmas hegyeket láttunk.

A harmadik napon Kolozsvár felé vettük az irányt, ahol ellátogattunk egy 1500-as években épült iskolába, majd megnéztük a Szent Mihály templomot. Megálltunk a Király-hágón, amit Erdély kapujának is neveznek. Utolsó megállónk Nagyszalonta volt, Arany János szülőfaluja, megnéztük a szobrát és a Csonka-tornyot.

Az esti órákban  élményekkel telve és fáradtan értünk haza. Nagyon jól éreztem magam, sok szép helyen jártunk, és sok érdekes dolgot tudtam meg Erdélyről. Máskor is szívesen visszamennék.     

Hegedűs Máté 7.a osztály

Erdélyben jártam

Az osztályommal és a kísérőtanárokkal május 27-én elindultunk Erdélybe a Határtalanul pályázat által.

Első nap reggel 6 órakor indultunk. Az utazások mindig nagyon jól teltek, nekem ezek voltak az egyik kedvenceim. Sok utazás után megérkeztünk az első megállónkhoz Nagyváradra. Itt egy gyönyörű templomot, múzeumot és a várost néztük meg. De nem lazsáltunk sokat, tovább is indultunk Révre, ahol egy nagyon kedves néni várt minket és beleláthattunk az agyagozás művészetébe. Ezt ki is próbálhattuk. Ezután egy tóhoz mentünk, játszottunk és sokat szórakoztunk, de itt már nagyon fáradtak voltunk és örültünk, hogy elindultunk a gyönyörű szállásra, ahol finom vacsorával vártak. Esténként 21 óráig maradhattunk kint és utána jött a legkedvesebb részem, az esték, amikor sokat röhögtünk. 

Reggel felkeltünk, reggeliztünk és folytattuk tovább az utazást. Először egy templomhoz mentünk, utána a Mézgedi-cseppkőbarlangba vándoroltunk tovább. Ez a cseppkőbarlang gyönyörű szép és sok denevér lakja. Ezt a barlangot végig jártuk, és mivel ez a sétálósabb napunk, elindultunk a Pádis-fennsíkhoz. Itt a vízesést néztük meg, és a sok séta után megérett a pihenés, és a szálláson fejeztük be a napot.

Az utolsó nap reggelén Kolozsvár volt az első megállónk, ahol egy gyönyörű iskolát néztünk meg és két múzeumot is az iskolán belül. Kolozsváron még megnéztünk egy templomot és a Mátyás szobrot. Utána 4 óra utazás múlva megérkeztünk a Király-hágóhoz, ahol megtekintettük a gyönyörű kilátást. Ezt követően még hosszú út után megérkeztünk az utolsó helyszínünkhöz Nagyszalontára, ahol a Csonka tornyot tekintettük meg. Ilyenkor már nagyon fáradtan, de rengeteg élménnyel indultunk haza, ahol a szüleink vártak minket.

Összességében egy fantasztikus utazáson vehettünk részt, és sosem fogom elfelejteni, az biztos.

Tóth Eszter Zoé

 

Élményeim Romániáról

Az osztálytársaimmal együtt lehetőséget kaptunk arra, hogy a Határtalanul programban részt vegyünk. Hétfőn kora reggel indultunk Romániába.

Az első megállónk Nagyvárad volt. Ott sok érdekességet láttunk. Megnéztük a Püspöki Palotát, a Püspöki Székesegyházat és Szent László szobrát. A legenda szerint, mikor Szent László koporsóját Nagyvárad felé szállították, a halottas szekér lovai maguktól elindultak a város felé.

Délután egy fazekasműhelybe látogattunk, ahol kipróbálhattuk a mesterséget. Majd rövid kirándulást tettünk a Sebes-Körös völgyébe. Az esti órákban érkeztünk meg a szállásra. A vacsorát is itt fogyasztottuk el, ami grízgaluska leves és sült hús volt krumplipürével. Számomra ez nem volt annyira finom.

Másnap, reggeli után Magyarremetén meglátogattuk a református templomot, melynek fala tele volt régi freskókkal. A freskón Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét is megnéztük. Később a Király-erdőben túráztunk, ahol bementünk a Mézgedi-cseppkőbarlangba. A barlang ötszintes, melyből két szintet jártunk be. Sok denevérrel találkoztunk és óriási cseppköveket láttunk. Számomra nagyon érdekes volt az óriás barlangi medve is. Ezek után elfogyasztottuk a hideg ebédet. Délután kirándulni mentünk. Gyönyörű helyeken jártunk, a tengerszint felett 1200 méterrel. A Pádis-fennsíkon vízeséseket és sziklaszurdokokat láttunk. Én nagyon szeretem a természetet és sokat járok az erdőbe, így nekem ez a nap volt a legjobb. Este későn értünk a szállásra. Kis pihenés után tanár bácsi váltóversenyt szerevezett nekünk. A versenyt követően ismét meleg vacsorát kaptunk.

Az utolsó napon, Kolozsváron egy iskolát néztünk meg. Még nem láttam ilyen nagy és ennyire jól felszerelt iskolát. Az épület több szintes, az itt tanulók részére van külön biológiai, fizikai és egyéb múzeum is. Az iskola után megtekintettük a Szent Mihály-templomot, valamint Mátyás király emlékművétés szülőházát. Délután megálltunk Erdély kapujánál a Király-hágón, itt osztályfőnökünk több fotót is készített. Később elmentünk Nagyszalontára, AranyJános szülőfalujába. A Csonka-tornyot és az Arany Palotát kívülről tekintettük meg. Ezek után indultunk haza, ahová este nyolc óra után érkeztünk.

A román utazás jó volt, de a szlovákiai kirándulás kicsit jobban tetszett. Nagyon jól éreztem magam ebben a három napban, azonban már jó újra a hazai ételeket enni.

Tatai Bálint




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése