Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2014. augusztus 13., szerda

Szinetár György: Szeptemberi csengetés

Lopva még itt bolyong a Nyár

a fák és a házsorok között,

ám az iskola nyitva már,

és új ruhába öltözött

a sok-sok pad, a fal, a tábla,

és friss az ablakok virága.

Az osztály újra összegyűlt,

— a napsütötte sok gyerek —,

a sok-sok arc mind felderült,

sorolva az emlékeket:

ki erre járt, ki arra volt,

a sok emlék szinte dalolt.

Szép volt a nyár, a víz, a rét,

a játék és az utazás,

ott rezdül a hangjukba’ még

a nagy élmény: a nyaralás.

Ízlelgetik a tegnapot,

a sok jót, mit a nyár adott.

Csipognak, mint a madarak,

zsibong tőlük a tanterem.

De csitt, csend lesz egy perc alatt,

ha tanítójuk megjelen.

Igen, a tanító belép

és megkezdődik a tanév.

2014. augusztus 1., péntek

"ÉN IS A TELEKIBE JÁRTAM...."

3. RÉSZ

DR. VÁRADI JÁNOS

Nagyon hízelgő és jóleső érzés eleget tenni ennek a felkérésnek, még saját magamnak sem foglaltam össze korábban a pályafutásom. Itt az ideje, hát rajta, elkezdem :)

A nevem: Váradi János, az életem első 14 évében Füzesabonyban szívtam magamba a tapasztalatokat a nagyvilágról. A Teleki Blanka iskola családjába tartoztam 1981-89 között. Az olvasást és írást Németh Margó tanító nénitől tanultam meg a ”tornyos” iskola padjaiban. A „nagy” iskolában a felső tagozatban Tajta József mutatott példát. Gyermekkoromban érdekelt a matematika és a reál tantárgyak. A szívem csücske a kémia lett Csanálosiné tanárnővel - talán ez alapozta meg a későbbi pályaválasztásom és életem.

A középiskolai tanulmányaimat ez egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végeztem, ebben a generációban még kötelező volt az orosztanulás. A középiskolás osztályfőnököm Flaskay Miklós, aki matematika szakos volt. Az igazi reál gondolkodást a középiskola erősítette. A kémiai tanulmányiverseny-eredményeim és az orosz középfokú nyelvvizsgám zöld jelzést mutatott az egyetemre.

A Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészettudományi Kara volt az álmom. Az egyetemen tovább mélyítettem az analitikai tudásom. Az egyetemet „Summa cum laude” eredménnyel fejeztem be. A diplomámmal megilletetett a „gyógyszerészettudomány doktora” cím. Innentől: Dr. Váradi Jánosnak hívnak, de sok minden nem változott meg. Tovább lehetett volna maradnom a felsőoktatásban, de a fránya anyagiak elcsábítottak a gyógyszeriparba dolgozni.

Egy amerikai multinacionális gyógyszergyárnál voltam középvezető 8 évet, de az élet olyan, hogy hullámzik a piac, és néha több, néha kevesebb céges képviselő elég a sikerhez. A general manager egy holland úriember volt, így mellette meg kellett tanulnom angolul társalogni. Az ilyen céges élet egy fiatal, független embernek megfelelő, de rá kell jönni, hogy az élet többről szól, mint a pénz!

30 évesen elkezdtem „valódi” fehérköpenyes gyógyszerészként dolgozni - Mezőkövesden. Közben megszületett a fiam, Sámuel. Sajnos, a financiális akadályok rákényszerítettek, hogy újra váltsak, és így kerültem Norvégiába gyógyszerészként, lassan 6 éve. 3 hónap intenzív nyelvtanulás után kezdtem a világ legészakiabb városában - Hammerfesten. (10 hónap tél, ebből 3 hónap teljes sötétség, de cserébe nyáron állandóan a horizont felett van a Nap.) Körülbelül két év alatt lehet egy elfogadható szinten beszélni egy idegen nyelvet, de dialektusa mindig lesz az embernek. A fiam, aki 1-2 évesen kezdett norvégul tanulni, abszolválta a nyelvet akcentus nélkül.

Most ott tartunk, hogy egy norvég kisvárosban sikerült saját gyógyszertárat nyitom, és a saját életem irányítom. A közeljövőben nyitjuk a következő üzletünket.

Egy fontos dolog kimaradt! Én materialista életfelfogású voltam az egyetem alatt. 27 évesen olvastam el a Szentírást és már tudom, hogy minket Jézus Krisztus teremtett a Földre és váltott meg!

Van egy fontos üzenetem minden kisiskolásnak, aki most a Teleki padjaiban ül:

„Jó helyen vagytok Füzesabonyban. Kitartónak kell lenni, nem ismerni kényelmet és lehetetlent. Gondolkodni kell megtanulni- és érteni, mi miért történik/ fog történni. Ha nagy a baj akkor a Szűzanyához kell fohászkodni, és hálát adni Istennek, hogy valami újat kapunk! ”

Dr. Váradi János

2014. július 25., péntek

FSC KÉZILABDA TÁBOR KÉPEI

2014. JÚNIUS

2014. július 14., hétfő

Nyári tábor Balatonszárszón

2014.

Július 7. és július 11. között iskolánk felső tagozatos diákjai táboroztak Balatonszárszón. Vonattal utaztunk a Balaton parti üdülőhelyre, a Hotel Annamariba. A szállásunk gyönyörű környezetben található, a szabadidő eltöltésének számtalan módját kínálva: medencével, csocsóval, billiárddal, tévézéssel a társalgókban vagy akár egy jó sétával a hotel parkjában. De fő programunk természetesen a fürdőzés volt a Balatonban. Megcsodáltuk a naplementében úszó aranyhidat is. Programjaink között szerepelt a balatonlellei csokoládégyár megtekintése, ahová utcai kisvonattal jutottunk el. Balatonszemesen is jártunk, ahol fagyizással és egy kiadós sétával töltöttük el az időt a kikötőben. Újabb felejthetetlen emlékekkel gazdagodva tértünk haza. Jövőre pedig új nyaralás vár ránk: jó társasággal, szép élményekkel egy újabb balatoni tábor alkalmával!

Bernáth Melinda

További képek:

https://plus.google.com/photos/115591106583154694152/albums/6035892879569566417

2014. július 11., péntek

"ÉN IS A TELEKIBE JÁRTAM...."

2. RÉSZ

KÁLLAI - BALÁZS ZSÓFIA

Első iskolaévemet 1990-ben kezdtem meg a Teleki Blanka Általános Iskolában. Észrevétlenül elröpült a nyolc év, amit ott töltöttem, és máris azon kaptam magam, hogy gyorsan dönteni kell, merre tovább.

Nagyon meghatározó tanárok tanítottak, akiknek mai napig sokat köszönhetek. A szüleimen és nagyszüleimen (köztük tanár nagymamámon) kívül tőlük tanultam először úgy az életről is, mint a tananyagról.

A német nyelv szeretetét Lakos Sándorné tanárnő ültette el bennem, a magyar és történelem tantárgyakat Fejes Ildikó tanárnőtől tanulhattam, és máig nagy kedvencemet, a matematikát Antal Jutka tanárnőtől volt szerencsém hallgatni. Ezeket az órákat azt hiszem, kimondottan szerettem. Néhány kínos biológia hármas és ösztönző történelem négyes kivételével kitűnő tanulónak számítottam. Tajta József osztályfőnök úr pedig igazán túlélő osztályt faragott belőlünk a senkit nem kímélő túráink alatt – akkor legalábbis úgy éreztem, nem bírom, ma már szívesen megmásznám megint az Egedet. Érdekes, sokszínű osztály voltunk szerintem, a mai napig sok minden eszembe jut a volt osztálytársakról, és hogy hogyan láttam őket akkor.

Azóta ugyanis elég távol kerültem, hogy csak emlékeim legyenek a régi bajtársakról: a gimnáziumot rögtön Debrecenben kezdtem, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Kollégista lettem, és csak kéthetente járhattam haza. Ez a szabály annyira összekovácsolt csapattá tette a kollégiumi közösségünket, hogy mai napig igaz barátokat tudhatok azokból az időkből magaménak. Még nem tudtam, a jövőben mi érdekelne, ezért a humán tagozatra jelentkeztem, gondoltam, olyat tanulok, amit szeretek, abból baj nem lehet. Nem kellett csalódást okoznom senkinek, megálltam a helyemet itt, a kisvárosi általános iskolából hozott tudásommal, aminek nagyon örültem. Itt is nagy tanítókkal találkoztam, akik tovább egyengették a sorsomat, legfőképpen a némettanáromnak köszönhetek sokat, akinek óráin nem csak férjemet ismerhettem meg, hanem végleg elkötelezett a német nyelv mellett is.

Többek között talán emiatt választottam a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karát (jelenleg Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma – Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar), ahol gazdasági agrármérnök szakra jelentkeztem, hiszen itt térítésmentesen tanulhattam a szakfordítói képzést is. Agráregyetem, a humán szakról? Igen, még akkor sem tudtam, mi lenne igazán nekem való képzettség, ugyanakkor felszínre tört a reáltárgyak iránti érdeklődésem, és ez a szak adott egy olyan perspektívát, amelyből már úgy gondoltam, fogok tudni választani: banki szférában és gazdasági területeken is sokan helyezkedtek el ezzel a végzettséggel, természetesen az agrárszektor mellett. Nagyon jól éreztem magam az egyetemen, rengeteg új barátot szereztem, kitárult Debrecen kapuja is előttem. A legnagyszerűbb az volt, mikor a 2006-os, utolsó tanévemet Berlinben kezdhettem el. Erasmus ösztöndíjjal az első szemesztert kint töltöttem a párommal. A Humboldt Universität zu Berlin agrár karán tanulhattunk, többek között közgazdaságtant és agrárjogot, amiből természetesen sikeres vizsgát is tennünk kellett. Életem legszebb időszaka volt tanulmányi éveim alatt, mai napig boldogan emlékszek vissza a berlini hónapokra. Nagyon sokat jelent szerintem egy más európai kultúrát megismerni, ottani diákokkal megismerkedni, látni, hogyan élnek máshol az emberek. Azóta is csak ajánlom másoknak is, ha tudnak, éljenek egy ilyen lehetőséggel. Itthon egy utolsó hajrá, diplomakészítés és védés, szakvizsgák, felsőfokú szaknyelvvizsga és államvizsga után pedig diplomával a kézben a 2007-es év nyara az álláskereséssel telt.

Nem sokáig, mert az akkor Debrecenbe települő IT Services Hungary Kft. alkalmazottja lettem, és egy újabb német orientált szakasza kezdődött életemnek. Eleinte ügyfelekkel tartottam a kapcsolatot, aztán már az új kollégáknak segítettem be, tréninget tartottam, és bő két év múlva egy csoport vezetését is megkaptam. Bár szerettem a korábbi munkámat, mégis ez volt szakmailag a nagyobb kihívás, és nagyon élveztem. A német ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás már kikerült a munkakörömből, amit a német beszéd hiánya miatt a mai napig sajnálok – sokat kopik így a nyelvtudás, ezt itthoni olvasással igyekszem szinten tartani. Az Egri csillagok már nem csak magyarul, hanem németül is itt áll a polcomon. Közben férjhez is mentem, és jelenleg egy három és egy egyéves kisfiúról való gondoskodás választ el az éjszakába nyúló olvasástól, amit jelenleg persze cseppet sem bánok, legfeljebb lopok magamnak pár perc időt olvasni.

Ősztől pedig azt tervezem, hogy újra beülök az iskolapadba, és az Agráron másoddiplomát szerzek egy olyan szakon, aminek szintén hasznát veszem majd a jövőben. A német mellett pedig az angol nyelvvel is szeretnék még jobban megismerkedni, egy nyelvvizsgáig mindenképpen el szeretnék jutni ebből is, hiszem, hogy a nyelvtudás a legnagyobb kulcs az előbbre jutásban, mind az életben, mind a munkában. Azt mondják, a tanulás frissen tartja az embert, remélem, tapasztalhatom majd, mikor újabb államvizsga áll majd előttem.
Mindig igaznak tartottam azt a mondást, hogy aki tanulni akar, az bárhol tud. Ezért kimondottan szerencsésnek tartom magam, hogy a Telekibe jártam, mert ennek hála nem csak akartam, hanem szerettem is tanulni.

2014. július 8., kedd

BÚCSÚ "BOGRÁCS - PARTY"

8.B OSZTÁLY

2014. JÚLIUS 7.

Köszönet a Montvai házaspárnak a hely biztosításáért. Csanálosiné Tóth Erikának,

Kovácsné Palkonyai Beátának, Montvainé Fehér Mariannának a finom gulyás

elkészítéséért, az osztályfőnöknek Bozsikné Barta Máriának ,illetve a 8.b -nek a

részvételért. :D

Bartókné Mező Beáta

szülő

2014. július 3., csütörtök

JÓ TANULÓ JÓ SPORTOLÓ DÍJAK ÁTADÁSA

2014.

2014. június 26., csütörtök

PÁLYAORIENTÁCIÓS TÁBOR 7. OSZTÁLYOS TANULÓKNAK

EGERBEN A SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUMBAN

A tanév végén részt vettem a Szilágyi Erzsébet Gimnázium által szervezett Pályaorientációs táborban, ami 2014. június 16-19-ig tartott.

Hétfőn reggel érkeztünk meg, s miután elfoglaltuk szobáinkat, megismerkedtünk a táborvezetőkkel, segítő diákokkal és egymással. Még azon a napon részt vettünk egy városnéző sétán, valamint megismertük a gimnázium épületét és röviden a diákéletét.

Kedden túráztunk a Szalajka völgyben és a kilátóhoz. Délután tantárgyi vetélkedőn mértük össze tudásunkat-magyar, történelem, természetismeret, matematika-tantárgyakból. Játékos sportvetélkedővel zártuk a napot.

Szerdán strandon voltunk, amit élveztünk a jó időben. Délután „Ki mit tud?!” volt, este pedig diszkó.

A zárónapon élménybeszámolót írtunk, okleveleket kaptunk és szomorúan búcsúztunk egymástól.

Fantasztikus 3 napot töltöttünk a táborban, Heves megye egyik legjobb gimnáziumának megismerése mellett. Aki komolyan gondolja a tanulást és főiskolára készül ide adja be a jelentkezését.

Gergely Kiara 7.b osztályos tanuló

MŰVÉSZETI KÉPZŐSÖK KIRÁNDULÁSA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBA

2014. JÚNIUS

További képek:

https://plus.google.com/photos/115591106583154694152/albums/6028836542621461089

2014. június 25., szerda

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS 5. A OSZTÁLY

További képek:

https://plus.google.com/photos/115591106583154694152/albums/6028819528788978417

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS 7.B

BUDAPEST

2014. JÚNIUS

További képek:

https://plus.google.com/photos/107422965546202173380/albums/6028756575581762977

2014. június 23., hétfő

MINDEN DIÁKUNKNAK KÍVÁNUNK BOLDOG SZÜNIDŐT!!

:))

"ÉN IS A TELEKIBE JÁRTAM...."

1. RÉSZ

FEJES SHANNON

ÉLET A TELEKI UTÁN

“Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit -kerül, amibe kerül- meg tudjuk valósítani.”

Marie Curie

Már általános iskolás koromban elhatároztam, hogy külföldön szeretnék tanulni, ha majd felnövök. Szüleim is segítettek ebben, mindig támogattak. Nem volt egyszerű, sokáig nem tudtam, hogyan érhetném el célomat. Sokat köszönhettem a kitartásomnak és a szerencsémnek, és tanulmányi eredményeimnek.

2002-től 2008-ig jártam a Teleki Blanka Általános Iskolába ahol tanáraim, osztályfőnökeim, Zágonyiné Farkas Judit és Sulyok István segítségével megalapoztam tudásom és felkészültem a gimnáziumi évekre. A Telekiben eltöltött éveimre mindig örömmel és nosztalgiával gondolok vissza. Rengeteg emlékre tettem szert, úgy mint a kirándulások, nyári táborok, Blanka Bál, gyermeknapi rendezvények, és még sorolhatnám.

Ballagás után a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumba kéttannyelvű tagozatára jelentkeztem. Ott töltöttem négy évet, ahol mindent megtanítottak, ami szükséges volt angoltudásom fejlesztésére.

Még egy évem volt hátra az érettségiig, amikor Amerikában élő nővérem meghallotta, hogy mik az álmaim és kitartóan dolgozok azon, hogy megvalósíthassam őket. Felajánlotta, hogy a gimnázium utolsó évét ott végezzem el és onnan jelentkezzek egyetemre. Nagyon megörültem a lehetőségnek és szinte el sem hittem, hogy mindez valósággá válik.

2012. augusztus végén indultam New York-ba és beíratkoztm a New Rochelle High School-ba. Nagy izgalom és várakozás töltött el az első tanítási napon. Nem tudtam mit várjak, de kellemesen csalódtam az emberekben. Mindenki nagyon kedves volt, tanárok és diákok egyaránt. Csupa pozitiv élményekkel végeztem el a gimnáziumot és jelentkeztem a State University at Albany intézménybe. Felvettek pszichológia és lingvisztika szakra. Rengeteg új emberrel találkoztam és új lehetőségek tárultak elém.

Első évemet most fejeztem be, és két év távollét után idén nyáron jöttem először haza látogatóba, mivel a sok jó élmény ellenére már honvágyam volt. Nagyon hiányoztak a szüleim és a barátaim. Jó újra itthon lenni és feltöltődve indulok neki a további egyetemi éveimnek.

Azt üzenem mindenkinek, hogy merjenek nagyot álmodni és tegyenek meg mindent, hogy megvalósítsák terveiket. Egy kis szerencsével és kitartássan bárki bármit elérhet!

Füzesabony, 2014.06.20.

Fejes Shannon