A Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskoláért és Tanulóiért Közhasznú Alapítvány

Adószáma: 18583672 -110

Számlaszáma: 6190002613100007

2017. október 31., kedd

D. TÓTH KRISZTA: LOLÁVAL AZ ÉLET – AVAGY, ÍGY TANUL VERSET A KAMASZ

2017. OKTÓBER 24. | DTK
Jézusmária! Még mindig itt tartunk? Hát minek, mondjátok, minek kell bemagoltatni egy 12 éves gyerekkel 31 versszaknyi ómagyart? Szép, szép A walesi bárdok, de mi haszna ennek, tényleg? Bevallom, így reagáltam, amikor Lola szeptember végén hazajött azzal, hogy cirka egy hónapjuk van megtanulni Arany János klasszikusát... Aztán nekiálltunk, és minden másképp alakult, mint ahogy elképzeltem. D. Tóth Kriszta írása.

Zsigeri tiltakozásom később nemcsak hogy árnyalódott, hanem azóta már háromszor kukoricára térdeltettem magam érte. Mert a kezdeti sokk és pánik után, ahogy szépen ráfordultunk a stratégiára és aztán a megoldásra, rájöttem, hogy ez a vers még mindig gyönyörű, és nagyon fontos. Utánozhatatlan ritmikája van, a magyar nyelv pedig olyan mesterien forog benne, hogy igen, nagyon jól teszi a nemzeti alaptanterv, amiért megtaníttatja a gyerekeinkkel. Arról nem is beszélve, hogy 
micsoda fontos és igaz fogalmakat sző ez a ballada rendkívül kifinomultan és tisztán a fiatalok tudatába egy olyan világban, ahol a hatalom és ellenzéke előszeretettel sajátít ki- és mérgez meg tiszta és igaz fogalmakat. Majd nyomtatja őket plakátra és hirdetőoszlopra.

Hazaszeretet, büszkeség, kurázsi, a hatalom megkérdőjelezésének képessége, igazságérzet... Arany János egy zseni, mi pedig az elmúlt hónapban örömmel simultunk rá a költőóriás zsenialitására, hátha nekünk is jut belőle valami. 

Igen ám, de 2017-et írunk, nem az 1850-es, 1860-as éveket... Itt ma mást jelent a lázadás, mint Aranynak akkoriban, ahogy máshogy élnek, máshogy tanulnak a ma gyerekei, mint a fiatalok anno. Más megoldásokra kellett rátalálnunk ahhoz, hogy ezt a hosszú, nehéz szöveget a gyerek a szíve-lelke-, és ne csak az agya részévé tegye. 

A stratégiánk a következő volt: 8+8+8+7 versszakos egységekre osztottuk a verset. Mindegyikre hagytunk egy-egy hétvégét, úgy, hogy néhány nap maradjon az összegyakorlásra is. Lola ugyanolyan grafomán, mint én, ezért minden etap úgy kezdődött, hogy kimásolta a tankönyvből egy jegyzetfüzetbe az adagot, persze színes tollakkal, mert miért ne. Aztán elolvastuk együtt. Ha volt valami, amit nem értett, megkérdezte. Ha én sem értettem, utánanéztünk. Ezután „egyedül maradt” egy kicsit a szöveggel, hogy memorizálja. Utána megint visszakapcsolódtam a folyamatba. 

Fél szemmel figyeltem, ahogy tanul, és elámultam a találékonyságán. Annyit korholjuk a Z generációs gyerekeinket, amiért mások, mint mi... „furcsák, szétszórtak, túldigitalizáltak, figyelemhiányosak, nem olvasnak, nem írnak eleget”, és a többi. Amit én most láttam, az a Z generáció pozitív tulajdonságainak esszenciája;

a találékonyság, a kreativitás, a multitaskolás képessége, a megoldásközpontúság, a digitália találékony hasznosítása, az önállóság, és a bátor irónia. 

Annyira tetszett nekem az a szabadság, ahogy ez a mai 12 éves hozzáfogott ennek a majd' 160 évvel ezelőtt íródott szövegnek az elsajátításához, hogy muszáj voltam megörökíteni a folyamatot.
Íme, Lola mechanizmus-mentes módszerei a verstanulásra: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése